Egyszer volt, hol nem volt, Dunán innen és Rákos-patakon túl Patrovits Tamás úr passzolta az idei Képregényfesztivál szpottyának elkészítését, így a Fesztivál uraknak főhetett a fejük, most mi lesz, jaj. Szerencsére vagy sem, de az égből épp akkor bukott (ismét) alá ez a Lanczinger gyerek, így hát rá hárult a - tulajdonképpen megtisztelő - feladat. Adva volt a fesztiválplakát, Lakatos István originált karaktereivel, íme:Mivel körülbelül az egész munkára uszkve jutott cirka egy hét, így azt mondták a Lancingárnak, hogy csinálhat bármit, csak készüljön valami. De azér' a nagy kreatív szabadságot sem fenékig tejfellel osztják, mivel már volt egy adott plakát, adott figurákkal, arculati szempontból elég bénán nézett volna ki, ha teszem azt nekiáll beatboxoló pókemberes filmet készíteni. Beindult az adott agyalás, hogy hogyan is lehetne ilyen rövid idő alatt valami viszonylag frappántosat összehozni, és a figurákat ill. az eredeti látványt is (viszonylag!) megtartani... Ugyebár a Lakatos-stílus sehogysem Lanszinzser. Hm, hm. Született egynehány ötlet, végül emellett kötött ki a derék Lánczinger fiú, storyboardot is rittyentett hozzá, de izibe'. Tessék, lássék:Ezt a történetdeszkát el is fogadták a Fesztivál urak, jöhettek hát a gyártási folyamat következő lépései: az animatik, a hangvadászat, a vezérhang-vágászat és természetesen a szokásos, fényképezőgépbe való próbahang-felmondás.
Ezután látványtervezgetési szakasz következett. Lakatos úr karaktereihez leginkább rajzanimáció illenék (vagy papírkivágásos), de ahhoz egy hét kevés, bele kő kalkulálni a javításokat is. Személyes hozzájárulásával, mi több, kívánságára, a karakterek némileg lecsupaszítódtak, egyszerűsödtek, átlanczingereződtek, hogy könnyebben lehessen velük bánni a Villanás nevű vektoros, animációs programban. A háttérhez némi divatos faktúrázás is társult, az íze végett.Végül pedig a véglegesített, minimalista animáció következett... De jaj, ki segít aztán hangot keverni? - óbégatott Láncwéber. Szerencsére épp akkor bukott (ismét) alá az égből Lovas Dávid hangturmixoló, aki végül segített megkevergetni a zörejét a szpottyának. Még nagyobb szerencse, hogy épp akkor járt arra Lovászi Jávor is, a híres mézmámoros orgánumú vidéki tévébemondó, aki szívesen segített a packshot (csomaglövés) alá dumálni.
Így sikerült a 2010-es Képregényfesztivál szpottyát a Láncznégernek elkövetnie a Lovas és a Lovászi lovagok segítségével. Itt a vége, fuss el véle hát, tán még ma is élnek, ha a Kaki bácsi azóta rájuk nem kakkantott egy omlószat.
The End
The End
4 megjegyzés:
nagyon tetszik nekem ez az animáció. friss, modern és friss, mint a ma született méhlepény. mondhatnám úgy is, hogy kedves a (lelkesedéstől) dagadt szívemnek. friss. mindig is minduntalan örömmel tölt el, ha mindenfajta megjátszás nélkül, őszintén lelkesítő szavakat zuhinthatok mindúgy a fiatal magyar genecáció magyar animációsai felé, mint ahogy azt tenni szoktam a fiatal magyar gerenáció magyar fiatal képregényesei felé is
kisses, Imri (a dzsekis)
hát én nekem ez még mindig nagyon teccik...jó volt olvasni a mesemesemesketét is róla..
hozzá kell tegyem, hogy a tecső nevű videjómegosztón..a bemondó lovászi jávor fel volt ugye tüntetve..de én azt hittem, hogy egy ilyen jónevű kutyáról van szó, ki a pulinak kölcsönözte csodás hangját..
de aztán sikerült rájönnöm és ezen elmélyítette a teccccésemet:)
Egy anonim eb vagy saját gyűjtése valakinek?
íme a kései válasz: mindenféle kutyaugatás-cafrangokból lett összevagdosva a "kutyaszinkron"
tecső :))
Megjegyzés küldése