2019. jún. 6.

demo wood

Ismét workshopoltam kicsit képregényileg, ezúttal a Demo Wood-dal karöltve, ők főleg formatervezők, de a workshopjaikra hívnak fotóst, grafikust, animációst is, így keveredtem én is a képbe, beugróként. És igazából én képregényt akartam csinálni, animációs workshopot nem is vállalnék. SZÓVAL, a többi ott van fent a képregényben (nevezzük naplónak, beszámolónak), kivéve, hogy volt egy alaptéma is megadva, vagyis a szülőföld. Én ennek alapján naplóképregényt akartam készíttetni a gyerekekkel. Két suliban voltunk, a workshopok meg úgy mennek, hogy a diákok jelentkeznek, mit szeretnének csinálni. Hozzám mind a két alkalommal tök kevesen jöttek, de próbáltam ehhez jó pofát vágni (nyilván) és ami azt illeti, születtek is jó anyagok, főleg Sepsiszentgyörgyön, ahol igazából csak két tanítványkám volt, de egész szép termelést vittünk végbe, figuratervtől kezdve (saját magukat rajzolták), kis mini napló fanzine-ig. Én ismét rajzoltam velük együtt, hát főleg saját magamat, meg az éppen adott, már a depressziót súroló kínjaimat. Az van, hogy elkapott egy nagyon durva fejfájás, ami lehet, hogy a korral jár (gyógyszer nem hat), nem tudom, de mindamellett, hogy tényleg remek, aktív és lelkes emberekkel utaztam és csináltam végig ezt a workshopot, ilyen fejfájósan nem volt a legjobb végigküzdeni. A legvégére kicsit már enyhült és így én is jobban lettem és igazából szép emlék lett. Erdély jó hely, főleg Sepsi, imádtam, amennyit láttam belőle. Jó volt a levegő stb. Igaz, az úton láttunk lerohadt falvakat is. Meg nagyon szép erdőket, mezőket. Jó volt...

 
Kis infó a képekhez: a legfelsőbe nem tudom, írok-e valaha szöveget, igazából elég jól kifejezi a fene nagy magányomat, a helyszín viszont valószínűleg Pécel, ott voltak ilyen jó kis füves dombok, ahol lehetett bóklászni, kutyát sétáltatni, szerettem. A sárga végül is magáért beszél, ott helyben páran elolvasták, én meg égtem rendesen, de mindegy, vállalom, a kis hátizsákos kép a zinből van, de annak a többi részét pl. már inkább nem vállalom :) kicsit olyan lett, mintha visszautaztam volna a Telekibe és a 16 éves kínjaimat fogalmaztam volna meg, gyérül (lehet, hogy az iskolai környezet..?), az utolsó kép meg csak egy kis figuraterv, önportré, de végül is MINDEN cuccban én szerepelek, a kajafelsorolás arra vonatkozik, hogy kb. ennyire halmoztuk a szénhidrátot. De azért akadt mititei ("miccs"), meg pisztráng is, szóval volt egy kis dőzsölés része is a dolognak.

Ahoj.

2019. ápr. 30.

husagi

Vallomásom a következő: f*ngom ugyan volt róla, hogy kicsoda Stan Sakai és híres hőse, Usagi Yojimbo, vagyis a szamuráj nyúl, de azon túl, hogy az itthon megjelent képregények közül kb. 10 éve, ha elolvastam az első kötetet, nem sok hatást tett rám. Tetszeni tetszett a világa, meg az, hogy a nyuszi haverságban van a Tini Nindzsákkal is, de ennyi, különösebben nem vonzott be soha. Viszont a hír már eléggé bevonzott, hogy Stan Sakai Budapestre jön látogatóba. Ráadásul még csak nem is a képregényfesztiválra, hanem kicsit előbb, pedig ő elég nagy díszvendég lehetett volna. Ha egy legenda megjelenik itt, azért mégiscsak illenék megnézni, úgyhogy beneveztem a beszélgetésre, meg az utána való dedikálásra is. No de az extra hír, hogy jópáran, akik nálam sokkal nagyobb Usagi-fanok, kitalálták, hogy a tiszteletére összehoznak egy tribute fanzint. Az volt az érdekes, hogy a lelkesedés tényleg rendesen össze tudta rántani a dolgot, kb. egy hét alatt el is készült a tartalom, illetve már a nyomdából is kikerült a cucc. Én ezzel a rajzzal szerepelek.
A zinről egy kis promó pedig ITT.

2019. ápr. 29.

uki foreva

Az Ukmukfukk zine (ejtsd: ZIN) vásár elpusztíthatatlanul megrendeződik idén is, megint rajzoltam pár matricát nekik. A szöveg- és gondolatbuborékok végül üresek maradtak (pedig az egyik egy tinderes szöveg lett volna, wow), mert sajnos már csak későn jutott eszembe, hogy valójában mit lett VOLNA igazán jó beléjük (vagy rájuk, vagy hogy kell ezt magyarul) írni. Így, ha valaki jóravaló léleknek a keze ügyébe kerül majd egy ilyen sticker, legyen szíves írjon bele bármit, de olyat, ami épp elég fukkos.

2019. ápr. 28.

shitty kopi

Még egy kis Manzart-utórezgés: a Shitty Dark Knight (illetve még a Bartkira) adta az ötletet egy feladathoz, hogy a workshoppolócskáim trash üzemmódban gyors rajzolással másoljanak le egy oldalt az egyik kedvenc képregényükből. Nem volt lényeg, hogy szép legyen, nem nagyon volt előrajzolás sem, a stílus lehetett full kopi vagy átírás sajátba, ahogy éppen kézre esett. Az egészre volt összesen 20-30 perc. Én is rajzoltam gyorsan egy 10 perceset. Egy ilyen feladat lelazító gyakorlásnak jó tud lenni és hogy kimozdítson az óvatoskodó rajzolásból.

2019. márc. 11.

manzart 2019







2019 elején is folytattam kicsit a képregényes workshopolást, a tavalyi szárnypróbálgatáshoz képest sokkal célorientáltabban, fixebb tematikával, lehatárolt keretekkel ÉS főleg szem előtt tartva, hogy a résztvevők kb. minden alkalommal ténylegesen képregényt rajzoljanak, mindegy, hogy milyen rajztudással, de képregénynek nézzen ki. Korábban több alapozás jutott, de aztán nem sok képregény született. Ezen változtatni akartam, főleg a sűrű hiányzások miatt is, szóval azt szerettem volna, hogy minden alkalommal valami apró, de kézzelfogható eredmény jöjjön létre, ezekhez igazítottam a feladatokat is, a képregénykészítés egy-egy szegmensét előtérbe helyezve (példa: korábban a hangeffekt feladat sima betűrajzolás volt, most viszont konkrétan képregénybe, szituációba kellett helyezni).
Segítség gyanánt kb. minden alkalomra vittem előre gyártott blank képkockás papírokat is, mindig kicsit más felfogásban elkészítve, vagy a méret, vagy az elrendezés vagy a képkockaszám volt eltérő. Elég vegyes volt a korcsoport, 12-15 évesek és pár 30-as, de ez nem jelentett gondot (20-asok nem voltak), jó volt a csapat, rendesen dolgoztak. Kvázi alapszabály volt, hogy készítsen mindenki firkás thumbnail vázlatot is, ami a tervezés egyik legfontosabb eleme és örültem, hogy ezt elég sokan követték. A forgatókönyvírásba nem nagyon mentünk bele, mert az eleve egy külön szakma és külön workshop kéne rá. Ezért nem is volt terv pl. egy hosszabb volumenű (neadjisten folytatásos) történet kitalálása, ami blokkokat is tud okozni + kevés az idő rá, így maradt a sok mini gyakorló képregény. És ez szerintem sikerrel járt, jól haladtak.
Az órákon én is rajzoltam, ezeket osztom meg itt most. A feladatok közt volt figuraterv, plánozás, zoom, naplóképregény, zin-hajtogatás stb. Töprenkének a szövegét leszedtem, túlságosan magánjellegű lett. Az utolsó fotó pedig az INZSDÁN látható amúgy, egy csokor a teljes '18-19-es manzartos firkálásaimmal.
Ez egy jó kör volt.

2019. febr. 16.

az utolsó előtti borító

Új magyar képregény a láthatáron, frissen indított indiegogo kampánnyal (és egész szépen muzsikál, amolyan Ny+Z módra már kb. első nap meglett a kitűzött célösszeg). Készítettem egy fan cover artot nekik, már eléggé rám fért egy ilyen öröm/rajzolós feladat.

2019. febr. 15.

2019. jan. 1.

zinkettő

Hát akkor happy new year, 2018-at is túléltük és reméljük 2019-ben lesz valami combosabb dübörgés is :) 
Ez pedig egy szimpla kis zinecske, ezúttal semmi történet, semmi magánélet, csak gyors firkák, egy fej + hang(ok) per oldal. Mert egy zin ennyire egyszerű is lehet, slussz és passz.