póki

Miki pók-postolós farvizén evezve beemelek én is egy batár pókfej-firkát, mely a tavalyi képregényfeszten készült, sitty-sutty (a rajzversenyre, persze szigorúan versenyen kívül). Most ástam csak elő és ahogy megláttam, az első hangos reakcióm egy röhögve kiböffentett "Mi a sz*r ez?" volt, na de hát egy ilyen rajznak pont ilyen fokmérő dukál: minél hangosabb a böffenet, annál fényesebben ragyog a dics.

Randa, de finom? - Máty képregény-antológia

Már-már úgy volt, hogy nem, de aztán mégis: sikerült kiadni a Mátyás-albumot! 150 oldal, színes szagos, a libikóka egyik oldalán ül a JUHÉ. Mi több, 2 képregénnyel is szerepelek benne. Az egyik a tavalyi okos lányos nyertes cuccom, a másik pedig egy módörn Máty-novella feldolgozása - később postolni szeretnék róla egy így készült-öt, most csak egy részlet következik belőle. Pont ez az oldal a tiszteletpéldányomban sajna nem kapott elég feketét, de sebaj, meg lehet szokni. Mint ahogy a nagyon csúnya borítót is, ha kellően igyekszik az ember. És itt kerül a képbe libikókánk kókadt másik oldala, hogy a finnyás mindenit: a LEBIGGY(esztett száj). Sajna, öröm és üröm kézenfogva járnak, a kiadvány örömteli megjelenésére árnyékként vetül nem túl míves "megjelenése". Ok, nem a külső a fontos, de egy könyvborító-, ill. kiadványtervnél talán mégsem árt, ha néminemű igényességgel (pl. kompozíció.. tipográfia?) meg is van tervezve - azért is szerepel e szavakban a "terv" szó. Na ennyi szapulás elég is, ne sz*rjunk túl sokat a tányérba, csak sajnálom, hogy az örök magyar narancs szindróma nem tudja kinőni magát: savanyú, de a mienk, blabla. Egy szó, mint száz: "Örülünk, Vincent?" "Ööö... hát, örülünk. Naa, de tényleg!" Hiszen maga a kiadvány fontos előrehaladás kicsiny hazánk még kicsinyebb hazai képregényes porondján, mind a beltartalmat (full magyar alkotógárda), mind a terjesztést (országos? könyvesboltos? i think) illetően (tán ha megér egy újrakiadást - álmodozzunk -, akkor új köntöst is kaphat).

Bár a könyvesblogon pont a beltartalmat fikázza egy derék csőlátó legény.

folyt. köv. trash

Mátyás és a társadalmi cél...

avagy alkalmazott grafikusi (jellegű) tevékenységem nemrég egy "adó 1%-os" képeslaptervben mutatkozhatott meg - a nyomdából kijövő cucc némileg tompítja ugyan a dolgot, mert vágójel ide-oda, elcsúszott a grafika:( ezért mondják mindig a tapasztaltabbak, hogy nyomtatás előtt mindenképp menjünk el személyesen a nyomdába, egyeztetni, csekkolni. amúgy a munka nagyon jó volt, gyerekrajzot kellett mímelni, úgyhogy kedvemre zsírkrétázhattam:)

keresgélős vázlatok:végleges, elfogadott képeslapterv:

oldschool again

ismét egy nevezzükszélesközönségnekmégsosembemutatott strip a fiók mélyiről. oly rég készült, tán igaz se volt.

senor hal

Nemrég a távol-keleten jártam, egy új, rólam elnevezett parkoló megnyitóbuliján. Nekivágtam 1-2 üveg pezsgőt a falnak, aztán roptuk hajnalig Li Pei-el és Taganawa Tokoromikotuko-val, akik a legjobb távkeleti haverjaim. Íme egy kép a buli végkifejletéről.

nosztalgia zwei: sohsem, seholsem meg nem jelent stripek

nagy nosztalgiahullám söpör mostanság végig a környékbeli blogokon (lásd: MKA, Fritz), úgy tűnik, felültem én is a pacira. ezek a stripjeim pár éve készültek, még a favicc/szóvicc gyártó korszakomból (ill. annak lecsengéses időszakából) és soha sehol nem jelentek meg. valószínűleg nem is fognak, úgyhogy Csicsó is megnyugodhat, nem fogok világégést okozni - max a blogspot fog összeomlani röpke percek alatt:), kiderül. (amúgy ebbe a kis csokorba tartozik a pop artos stripem is, ami viszont mégis megjelent, szintén a Kreténben, ajjaj... )