my first exhib

Elkészült a meghívó!
Életem első önálló kiállítása lesz a Puskin Kávéházban, kb. egy hét múlva, a Portfolio Points keretén belül.
A megnyitón lesz koncert, ATC-vetítés (csak még monitorkábel köll), koktélakció, minden:)
Külön megjegyzendő, hogy az eddigi, csoportos MKA-s kiállításokon kizárólag csak printekkel szerepeltem, de most elég sok eredeti rajzot, képregényoldalt fogok kitenni, úgyhogy főleg fekete-fehér, filctollas képekre lehet számítani, + lesz 1-2 animációs still is.
/A f*szos képregényemet nem hiszem, hogy kitehetem majd, de azért még rákérdezek:)/

Felrakok érdekességképpen egy másik meghívó verziót is, végül nem emellett döntöttem, de annyit tán megér, hogy postolva legyen.

anima 2010 - b r u s s e l l s

hevenyészett postolási szokásomhoz híven ismét fáziskéséses beszámoló következik. Brüsszelben volt szerencsém járni-kelni majd egy hónapja a jó kis hóesésben, az utolsó nap kisütött a napocska, rögtön frendlibb lett a város is, nem mintha amúgy gáz lett volna, igencsak élhető helynek tűnik, de azért az arcbatépő hófúvás és jeges macskaköveken csúszkálás helyett mégiscsak kellemesebb ha simogatnak a napsugarak. hínnye. ez voltaképpen bármelyik városra igaz lehet, punkt.
Anima 2010 nevű animációs fesztiválon veszengtem részt, mint guest, miután voltak oly kedvesek levetíteni a diplomunkámat egy Animated Nights nevű blokk keretén belül - hozzáteszem, olyan izmos filmek társaságában, mint a Logorama, úgyhogy büszkeség. hajnali kettőkor volt vetítve, tök kómásan prezentálnom is kellett, no hát nem vittem túlzásba, első körben bevittem köszönés gyanánt egy "bon nüi"-t, ami ugye jó éjszakát jelent, sebaj, utána elmondtam, hogy Lanczingernek hívnak, végül leengedtek a színpadról. a filmem halkan szólt ugyan (sájzé!) de azért bírták és rendesen megtapsolták a népek, vagy 300-an lehettek, egy óriás vetítőteremben - ezért is ciki, hogy halkan bírt szólni, mer' képzeljük csak el, hohha dübörö', há'még'scsak az lett vo'na az igazí. amúgy menő szállodában laktunk, minden reggel megkérdezték a reggelinél a szobaszámomat a pincérek:)) nemtom, lehet, hogy valami csövesnek néztek, hááát...

filmfesztiválozás közben az ember leginkább filmet néz, a városnézésre kevesebb idő jut, így pl. semmi múzeumot nem láttunk, még a képregénymúzeum is kimaradt, maybe next time. de a Delirium nevű 1000féle sört kínáló helyre azért eltévedtünk + maradt az utcafotózás, a helyre kis street artok stb. (facebook-ra pakoltam fel belőlük), meg az ilyen pofafélék:szoktam ilyeneket fotózni, de nem vagyok ezzel egyedül, pont Brüsszelben találkoztam egy albummal, amiben ilyeneket gyűjtöttek össze, Buddies a címe (linket mondjuk nem találtam róla).

múzeumban ugyan nem, de képregényboltban jártam és be is szereztem pár kötetet.
pl. Andi Watson - Love Fights: ócsóé túrtam, Andi bácsi rajzait már korábbról ismertem, így nagyon megörültem, amikor ezt megtaláltam. kedves kis történet, egy olyan világban játszódik, ahol a szuperhősök a mindennapi élet megszokott szereplői, ha pl. bunyó zajlik a közelben, akkor addig leáll a metró stb. az emberek pedig unottan morgolódnak, hogy megint elkésnek a melóból. ez a háttér, a fő sztori pedig egy szerelmi történet egy képregényrajzoló csákóról, aki egy szeplős, szöszi újságíró kisasszonnyal bonyolódna romantikus kapcsolatba, ha nem kavarna folyton alá az időközben szuperhőssé változott házimacskája. közben a képregénykészítés, -kiadás menetébe, visszásságaiba is betekintést nyerhetünk. 2 kötetes könyv, ez az első, tán majd meglesz a folyt. is.túrtam még egy Blade-et is, detto 2 kötetes és ez az első. ez a könyv inkább az olcsósága miatt érte meg nekem, bár eleve bírom a rajzokat is, meg a mesélési technikát, ami a jobb mangák sajátja, ahogy az idővel bánnak, hosszú, kitartott jelenetek, feszültség fokozás, akció, "vágások". és ez egy jobb manga, nem nagyon lehet vele mellényúlni. "penge", höhö.

kövi cucc egy kanadai fickóé, aki az idei Animán zsűritag volt, Guy Delisle a neve és elég sok comixot gyárt, főleg olyanokat, amelyekben nulla szöveg van, mindent a képek mesélnek el, emiatt, meg amiatt is, hogy a képkockaméret kis kivételtől eltekintve azonos marad, elég storyboard-os hatásúak a munkái, simán tekinthetők animáció alapnak. egy színes kötetet vettem tőle, Louise a la plage a címe, egy kiskrapek kalandos napját mutatja be a strandon. jópofa, aranyos képregény, jól van elmesélve a sztori. külön érdekesség, szürreál vonal a könyvben, hogy az egyik mellékszereplő, a kiskrapek plüsscsacsija valójában él, és amikor a srác bajba kerül, mindig ott terem és hiperszuper mentőakciók keretében megmenti az életét. persze ilyenkor a srác a szemeit végig eltakarja félelmében, így a csacsi élő mivoltáról és magukról a mentőakciókról halvány dunsztja sincs.

beruháztam egy mívészeti kiadványra is, bizonyos Slinkachu street art-os mívész könyvére (mint utólag kiderült, kb minden melója fent van a neten, a könyvben meg igazából semmi extra plusz sincs, hehe:)) sebaj, azért nem bántam meg - teljesen:)). ez a fickó minifigurákat, szituációkat gyárt és valós utcai környezetben helyezi el őket, majd az egészet lefotózza. közelről is, távolról is. elég vicces + érdekes. emitten látható tőle sok minden.

na, most aztán kipostoltam magam.
jóccakát;)

macskahalom

oly' rég postoltam bármit is...
tessenek a macskák, tessenek szépen!

gutazsuzsi | mikimatyas

F. Miki kollégával felcserélgettük egymás karaktereit egy kepregeny.netes karácsonyi "hungariancomixallstar" üdvözlőlaphoz, amelyhez még nyereményjátékot is pattintottak a kezdeményezők, csekk. ahogy látom, Töttös Viktória kollégahölgy nyert, ezúton is gratulálok neki;))
Szóval, Miki gutázott, én meg zsuzsiztam egy minimált, a színekkel pedig Pilcz "kalyberjoe" Roland feat-olt.

acélunk a szórakoztatás

az átszinkronizált cuccokat nagyon bírom, főleg, ha jól sikerülnek, a Beugró krútól pedig született pár rendesen eltalált móka, könnyem csordult a röhögéstől. csekk ollofdem on jutub, itt nálam pedig mutatóba egy személyes favorit, a Bad Boys-átirat. Rudolf Péter nagyon vagány a gizda kosaras fakabát bossz hangjaként:))
kis morfondírozás: imprónak tűnik, amit csinálnak, de sztem tuti van valami előre megírt váz, amit használnak ÉS arra impróznak, mert sokszor nagyon passzentos a szinkron időben, pl. párbeszédnél eléggé takkra jönnek a váltások, keveset tévesztenek. de az is lehet, hogy ez egy kőprofi csapat és első körben séróból ilyet küldenek, who knows? akkor még inkább az övék minden tisztetl.
mindegy is, a lényeg, hogy van működő acélunk.

Magyar Cartoon Forum, yeah

Nagy lesz a nyüzsgés hazai animációs fronton, ugyanis idén Ongriában, Sopronban rendezik meg a 2010-es Cartoon Forum-ot, ami nem kis dolog, mivel a szakma nagyja részt vesz ezen az eseményen. Ez nem filmfesztivál, itt főleg befektető cégek és gyártó stúdiók képviselői jelennek meg és gyerekeknek szóló TV-sorozat fejlesztések kerülnek terítékre. Az esemény kapcsán Forumék meghirdettek itthon egy promó plakát pályázatot, amire én is készítettem tervet. Nem az enyémet válogatták be (a befutó tervet még nem láttam).

Spellman akták

Nemrég készítettem egy borítótervet a Konkrét könyvek kiadó számára, Lisa Lutz Spellman akták c. krimijéhez. Ez egy sorozat, az első rész karácsony előtt jelent meg. Egy családi nyomozóirodáról szól, ahol a családtagok ráadásul egymás után nyomoznak (én még nem olvastam, de majd egyszer). A külföldi borítók általában csak a fő karaktert, Izzy-t jelenítik meg, kicsit "kozmós" stílusban, tőlem ezzel szemben azt kérték, hogy az egész családot rajzoljam le, kicsit rajzfilmesre véve, de úgy, hogy közben vegyem figyelembe azt is, hogy a célcsoport főleg lányokból fog állni. Ki volt adva hát a feladat, íme néhány skicc. Főleg a fejekre koncentráltam, egész alakos figuratervekre úgy döntöttem, a borítóhoz nem lesz szükség.

Végleges, félalakos karaktertervek a családról.Az elfogadott borítóterv készülésének fázisai: ceruzás skicc, filctollal kihúzott verzió, színpróbák. A címhez fonthasználat helyett inkább terveztem egy logószerű címtipót. Morcosakra vettem első körben a figurákat, az egymásra gyanakvásos hangulatot erősítendő, de ezen lazítani kellett, úgyhogy ezért kaptak végül barátságosabb, bizalomgerjesztőbb arckifejezéseket. A szakadt Ray nagybácsi pedig végül kimaradt (talán majd egy folytatásban előkerül...). Izzy-nek csak a kezét látjuk, a nagyítóval.

A végleges, vektorizált borító, terítve. A hátsó borítón engedélyezett a morc: Izzy-nek láthatóan sok mindennel tele van a törpje, nem véletlenül van elszeparálva a borítón látható, fotón megörökítődött családi idill hamis valóságától, amiről majdan leplek fognak hullani, ha minden igaz (ha majd tényleg elolvasom már ezt a könyvet:))./külön köszönet Fehér Zoltánnak a segítségéért/