Fazzine werbung

Öncélú reklám a célból, hogy lassan egy éve egy fia-lánya képregényt sem csináltam (diploma, meg melózás, meg stb.), erre ez a Felvidéki Miklós gyermek dicséretes módon eldöntötte, hogy kihoz az idei Hungarokozmix2009-ra egy rövid példányszámú (30+20?) fanzint, called Fa*zzine. Én meg fel lettem kérve és össze is trutymákoltam valamit, később posztoltatik az eredmény. A mindenféle egyéb promók alapján erősnek tűnik ez a kis 'zin, kíváncsi vagyok rá nagyon.

EUshorts 2009, nov. 13-17.

EUshorts rövidfilm-fesztivál lesz a Toldi moziban, magyar és sok külföldi filmmel + vetítik a diplomamelómat is (!) 2 alkalommal, a "Beszéljünk másról" szekcióban. Amiatt, hogy nem klasszik történetmesélős rövidfilm, hanem sok pici szkeccs egymás után fűzve, kicsit ki fog ugyan lógni a rövidfilmek sorából, de nagyon büszkülök, hogy egyedüli magyar animációs filmként szerepel a vetítések közt (külföldi animációs filmből több lesz, pl. The Pearce sisters stb.).

Részletes programért klikk ide.

Az EUshorts-os honlapon interjúk is olvashatók a rendezőkkel, velem is.

Egy zipzáras kép a zipzáras diplomamunkámból

A fesztivál 'lagátja

oldschool CS-k

2006, Animáció világnapja, Uránia mozi.

bucós toldalék

Idetoldok-foldok érdekesség gyanánt némi Bucós plusz adalékot, átfirkálás témakörben. Gyerekkoromban odáig voltam a kábojfilmekért, talán innen eredt az a mániám, hogy minden egyes képregényemben kábojkalapot rajzoltam az összes szereplőnek (kivéve azoknak, akik eleve viseltek valamit a fejükön), így hát lett egy rakás "westernes" Rózsaszín párducom, Bobóm és, ahogy a példa mutatja, Bucó, Szetti, Tacsim is.
Egyik húgom pedig egyenesen az alkotói létjogokat ruházta át saját magára, egy elegántos (át)húzással.

Haui bácsi mesél

Bő egy hete voltam életem első KKK-s összejövetelén (aki nem tudná, ez nem a Ku Klux Klánt takarja kivételesen, hanem a Képregénykedvelők Klubját), azon alkalomból, hogy most a meghívott vendég gyerekkorom egyik nagy kedvence, a Bucó, Szetti, Tacsi rajzolója, a Vízipók Csodapók sorozat egykori társendezője, Haui József volt. A magyar képregény történetével foglalkozó írások valamiért az ő munkásságát mindig elfelejtik megemlíteni, pedig ő ráadásul nem is irodalmi feldolgozásokat készített, lásd a Bucó-képregényeket, hanem saját sztorikkal állt elő (Marosi Zoltán íróval karöltve). A Bucó-féle karaktercsalád sztem még ma is működőképes (pl. a rosszak csapata, Umbi, K.O., a patkány stb. ütnek :))). Kíváncsi voltam hát eme számomra mondhatni ikonikus figurára és voltaképpen nem csalódtam. Egy kedves, lelkében fiatalos (egy ölég vicces star wars-os pólóban feszített) bácsika sztorizgatásait hallgathattuk végig, családias hangulatban, bő 2 és fél órában (sajna küzdős volt, mert a karton galériában nincs klíma, volt viszont ingyen bor+sör, külön köszi), hol érdekfeszítő infókkal a múltról és a hőskor magyar animációs filmgyártásáról, hol pedig kicsit túlcsorduló (bár nem mondom, hogy nem jogos) panaszáradattal az életében és munkásságában őt ért sérelmekről (ó, a kecskeméti gonoszok már megint). Nagyon jó volt látni a körbeadott eredeti képregényoldalakat is és még dedikáltattam is az egyik agyonfirkált Bucószettimet, számomra tehát jól telt az este. Haui úr pedig még ma is aktívan dolgozik, storyboardozik, pihenésképpen, szabadidejében készít csak képregényt. Blogja is van, emitt.

Dedikésön by H.J.

HÉTKÖZNAPI VÍGASSÁGOK avagy újabb alámerülés az alantas batárkodásban

Fritz vs. eLeM: a jókedélyű semmitmondás jegyében lazán filctollazott tirpák őrület, mely egy valaha volt szépemlékű MOME bazáron lehelődött papírra.

póki

Miki pók-postolós farvizén evezve beemelek én is egy batár pókfej-firkát, mely a tavalyi képregényfeszten készült, sitty-sutty (a rajzversenyre, persze szigorúan versenyen kívül). Most ástam csak elő és ahogy megláttam, az első hangos reakcióm egy röhögve kiböffentett "Mi a sz*r ez?" volt, na de hát egy ilyen rajznak pont ilyen fokmérő dukál: minél hangosabb a böffenet, annál fényesebben ragyog a dics.